A szerdai közlönyben hirdette ki a kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény egyes szabályainak veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendeletet. Ennek lényege, hogy a - várakozásoknak megfelelően - veszélyhelyzet idejére felfüggeszti a költségvetés hiányára vonatkozó fiskális szabályt.
Hamarosan elkészül a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezetével és néhány nap múlva benyújtja a parlamentnek. A friss jelzések alapján azonban úgy tűnik, hogy a korábban megszokottnál erőteljesebb fenntartásokat fogalmazott meg a 2022-es büdzséről szóló véleményében a Költségvetési Tanács. A jegybank egyenesen a túlfűtött magyar gazdaság miatt aggódik, már csak emiatt is indokolt a Tanács szerint, hogy inkább a 3 százalékhoz legyen közelebb a deficit a kormány által tervezett 5,9 százalék helyett. Ezzel összefügg, hogy az államadósság-rátát is gyorsabban faragná le a Költségvetési Tanács, mint ami a tervezetben szerepel. Már csak néhány nap és kiderül, hogy a kormány mennyiben fogja megfogadni a kapott tanácsokat.
A Költségvetési Tanács kérésére a kormány kibontotta, hogy milyen okok és korábban már meghozott intézkedések vezettek el az alig 1500 milliárdról közel 4000 milliárd forintra megemelt idei költségvetési hiánycélhoz. A kedden este a parlamentnek benyújtott 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványából látszik, hogy a járvány második és harmadik hulláma alatt kormányrendeletekkel már meghozott költségvetési intézkedések, illetve demográfiai és uniós költségvetési okok együtt vezettek el ehhez a nagyfokú, a GDP 2,9%-áról 7,5%-ára történő hiánycél-növeléshez, amelybe egyébként már nincs plusz költségvetési mozgástér beépítve, a meghozott intézkedéseket „fésülte össze” a kormány. Ennek az összefésülésnek a jegyében egyébként szerda este egy olyan táblázatot is közölt a tárca az anyagban, amely tételesen bemutatja, hogy a gazdaság újraindítása jegyében a 6200 milliárd forintos, a GDP 12%-át kitevő hangzatos és bődületesen nagy keretbe pontosan milyen tételeket sorol be.
Az amerikai export és import különbözete rekord mélypontra zuhant az Egyesült Államokban 2020-ban, és az idei első hónapokban tovább nőtt az olló. A gyorsabb kilábalás és a külpiacok gyenge kereslete miatt az amerikai külkereskedelmi hiány még egy ideig nőhet, ennek pedig gyengítő hatása lesz a dollárra. Az amerikai deviza leértékelődése viszont még a kedvezőtlen külkereskedelmi adatok ellenére sem borítékolható, mert az árfolyamot számos más faktor is mozgatja.
A gazdaságba pumpált rengeteg beruházási támogatás, illetve az elhalasztott fogyasztói kereslet idén a második negyedévtől kezdődően meglepően gyors, éves átlagban összességében 4,3%-os gazdasági növekedést válthat ki, de ezzel együtt pótköltségvetésre van szükség idénre, mivel 6,5%-ról 7,5%-ra nő az államháztartási hiány – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jövőre akár 5% feletti növekedés várható és mindenképpen csökkenő költségvetési deficitet akarnak, az adókulcsok terén pedig ne várjunk érdemi változtatásokat. Devizakötvény-kibocsátásra 2023 elejéig nincs szükség - rögzítette.
Essünk túl rajta rögtön itt az elején: az Egyesült Államok új kormányzata a társasági nyereségadó globálisan koordinált emelését akarja, ezen dolgozik nagy erőkkel. Nem valamiféle mellékes és hosszú távú projektről van szó, ez most történik, kiemelt jelentőséget szánnak neki, és mielőbb nyélbe akarják ütni. Mielőtt a részletekre kitérnénk, álljunk meg néhány őszinte szóra, és nézzük meg, hogy tulajdonképpen miért szórakoztatják magukat ilyen látszólag mérsékelten népszerű ügyekkel, alighogy elkezdtek kormányozni.
2021 tavaszára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy a legoptimistábbnak tekinthető, gyors visszapattanással asszociálható „V” alakú növekedési pálya lehetősége minimálisra csökkent. A járvány és a hozzá kapcsolódó korlátozó intézkedések elhúzódó jellege okán a kilábalás is hasonlóan vontatott utat jár be. 2021-ben már nem feltétlenül exogén sokkhatással állunk szemben, ahol a krízist kiváltó ok megszüntetése lehetővé teszi a válság előtti trendek folytatódását. A kérdés most elsősorban az, hogy mennyire tekinthető stabilnak a pénzügyi szektor, illetve a termelést meghatározó tényezők mennyire tudnak rugalmasan alkalmazkodni a krízis sújtotta gazdasági és társadalmi környezethez.
Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
Most mindenki azt találgatja, hogy vajon új történelmi mélypontra esik-e a forint a koronaválság második évében. Akárhogy is lesz, a kérdés inkább az, hogy mi lesz a forinttal a rémálom után? Nos, a válságok során a feltörekvő országok devizái jellemzően nagyot gyengülnek, majd a krízis lecsengésével általában a leértékelődés egy részét ledolgozzák. Így volt ez a forinttal is a 2008-2009-es világgazdasági válság során. A koronavírus-válságot követően azonban nincs sok esély arra, hogy a felértékelődés megismétlődjön. Azt is elmondjuk, hogy miért.
Közel 740 milliárd forintos hiányt ért el a költségvetés központi alrendszere februárban. Soha nem volt ekkora második havi mínusz a büdzsében korábban. Egyelőre előzetes adatok állnak csak rendelkezésre, ezért a pontos hátterről nincs információnk, azonban több kiadási tétel is bejött a képbe februárban. Összességében azt is elmondhatjuk, hogy az első két hónap után alig nem állt még ilyen rosszul a költségvetés, mint most.
Az amerikai gazdaság 2021 első negyedévében akár két számjegyű növekedést is mutathat évesített negyedéves szinten az Atlantai Fed számításai szerint, aminek oka leginkább a költségvetési élénkítésben keresendő - írja a CNBC. Ezzel a gazdaság az első negyedévben
Nő az amerikai költségvetés hiánya a következő tíz évben, de a deficit kisebb lehet az eddig vártnál, mert a becsültnél jobban teljesít majd az amerikai gazdaság és ezzel nő a költségvetés bevétele. Az amerikai Kongresszus Költségvetési Hivatala, a pártsemleges CBO legújabb előrejelzése szerint a költségvetési hiány a hazai össztermék (GDP) 107 százaléka lesz 2031-ben, a szeptemberben záródott pénzügyi évben a mérték 100 százalék volt.
Rendelkezésre állhat a kormány számára költségvetési mozgástér az idei év során, és ezt várhatóan folyamatosan ki is fogja használni - vetíti előre friss kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank senior közgazdásza. Az ok egyszerű: a gazdaság támogatása előnyösebb a parlamenti választás előtt álló kormánypártok számára a szavazatok szempontjából, mint a vártnál alacsonyabb deficit.
A gazdaság hosszú távú növekedése leginkább két dologtól függ. Az egyik a rendelkezésre álló munka, a másik meg a tőke. Persze a kettő mágikus kapcsolatából és felhasználásából létrejövő termelékenység is fontos. A Covid-válság pedig mindenre hatással lehet, főleg ott, ahogy kifejezetten nagy a járvány.
Tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja még a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet. A koronavírus-járvány az adósság elleni harcot is elintézte, és nem csak egyetlen évre.
Egy kiszivárgott előrejelzés szerint az olasz állam adóssága a háború utáni új rekordszintre, a bruttó hazai kibocsátás (GDP) 158,5% -ára emelkedik ebben az évben, meghaladva a szeptemberben kitűzött 155,6% -os célt. A friss prognózist egy kormányzati forrás árulta el a Reuters hírügynökségnek.
A mai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a következő EU-csúcson kerül terítékre a "vakcinaútlevél" szabályozása, és a nemzeti szabályozások a beoltottakra csak ezután kerülnek kidolgozásra. Az azonban biztos, hogy életszerű szabályok születnek, így aki beoltja magát, minden bizonnyal mentesül a karantén-kötelezettség alól, de az is valószínű, hogy egyes légitársaságok járataira is csak oltásigazolással lehet majd felszállni. Az oltás viszont önkéntes lesz. Az eseményen elárulta továbbá, hogy milyen két feltétel esetén lehet feloldani a korlátozásokat, valamint megindokolta, hogy miért van szükség keleti vakcinák beszerzésére. A részletek a cikkben olvashatók.
5548 milliárd forint mínusz. Ekkora deficitet ért el a költségvetés 2020-ban, pénzforgalmi szemléletben. A koronavírus-krízis és az arra adott kormányzati válaszok megtették a hatásukat. Főleg az utolsó pillanatban megvalósított pénzszórás volt látványos, bár kérdéses, hogy ezek mennyiben képesek kifejteni valós gazdaságélénkítő hatást 2020-ban és 2021-ben.
A tavalyi harmadik negyedévben 4,1% volt a kormányzati szektor GDP-arányos hiánya, ami a legrosszabb harmadik negyedéves érték 2011 óta. A négy negyedéves gördülő deficit pedig már 5% fölé hízott tavaly szeptember végére, amire szintén 8 éve volt utoljára példa. A koronavírus és a járvány elleni védekezés látványosan éreztette a hatását a költségvetésen.
A 2008-2009-es világgazdasági válságot követő kilábalás időszakához mérhető az a bizonytalanság, ami a 2021-es növekedést illeti. Néhány elemző bízik abban, hogy a tavalyi mély recesszió után akár 6%-kal is nőhet a magyar gazdaság, míg a többség mindössze 3-4%-os GDP-bővülést vár. Jó hír, hogy az alapforgatókönyvében minden szakértő érdemi bővülésre számít. A rossz hír viszont az, hogy nem lehet kizárni a magyar gazdaság stagnáláshoz közeli teljesítményét sem, amennyiben elhúzódik a pandémia.
Hosszan egyeztettek a kialakult helyzetről a térségi miniszterek.
Ezért kell felgyorsítani a programot.
A Decathlon egyik termékét érinti.
Érkeznek az első beszámolók.
Új javaslatcsomagjával levágná a "szent teheneket" a főpolgármester.
Többeket még keresnek a hatóságok.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
